"Nem mondod... :)"

Ez a hétvége is jó kalandosnak ígérkezett. Szombaton esküvőre voltunk hivatalosak Gyulára, másnap egy másik esküvőre Visegrádra.
Én a gyulai esküvőn szinte senkit sem ismertem, párom révén kerültem a meghívottak közé.
Ültetési rend volt, így Zsolt egyetemi csoporttársaival ültünk egy asztalnál. Jó buli volt. Ismerkedtünk, beszélgettünk, táncoltunk és persze boroztunk! :)

Már igencsak hajnal felé járt, mikor tánctól fáradtan üldögéltünk és Eszter (akit én ott ismertem meg) feltette nekem a kérdést:
- És Andi, te mivel foglalkozol?
- Gyerekjátékokat tervezek, kézzel készülnek, horgolják őket. Az a nevünk, Freshka Design.
- Nem mondod - érkezett a döbbent válasz egy hatalmas mosoly kíséretében- mindhárom gyerekemnek van Freshkája! Ha elmondom nekik, hogy veled találkoztam... teljesen odalesznek! :)

Nos, azt hiszem ezen a ponton már majdnem elbőgtem magam, és akkor még hozzátette:
"A legkisebbet Zserbó a kiságyában várta, mikor hazajöttünk vele a kórházból."
Kész! Itt menthetetlenül elolvadtam és nyeltem a büszkeség és meghatottság könnyeit.

Még ma is, mikor már több mint 7000 lájkolónk van a Facebookon, szóval még ma is döbbenetes belegondolni, hogy a Freshka mekkorára nőtt, hogy sokkal nagyobb, mint ameddig látunk, gondolunk és hogy mennyien ismerik, szeretik a termékeinket!

Hálás vagyok és nagyon büszke! Ezek a váratlan visszajelzések annyi, de annyi erőt adnak. Akárcsak a képek, amiket küldtök arról, hogyan életek együtt Dömével, Zebulonnal vagy éppen Kornéllal a rákkal.

Másnap ezt a képet kaptam Esztertől <3

Panni, Máté és Jónás, Zorka, Zserbó és Oszkár társaságában